Az öltöny

jellemzően férfiak által viselt két- vagy háromrészes öltözet, amely zakóból, nadrágból és – ha háromrészes öltönyről van szó – mellényből áll.
A zakó gombolásától függően (lásd egysoros zakó, illetve kétsoros zakó) beszélünk egy-, illetve kétsoros öltönyről. Különbséget teszünk a sportos és a klasszikus öltönyszabás között, továbbá attól függően, hogy milyen alkalomból viselik, megkülönböztetünk szabadidős, utcai, üzleti és városi öltönyt, valamint reprezentációs öltönyöket (pl. frakköltönyt, zsakettöltönyt, szmokingöltönyt). Az aktuális évszaknak megfelelően van nyári és téli öltöny is.

Kosztüm:

1. Női öltözet, kabátból és a hozzá illő – legtöbbször ugyanabból a szövetből készült – szoknyából vagy nadrágból álló együttes.

Az üzletasszony minden tárgyalására kosztümbe megy el. A kosztüm elegáns viselet. Ahová a férfi öltönyben megy, ott a nő általában kosztümöt visel.

2. Film, színház: Jelmez, színpadi öltözék, amit a színész visel, amikor eljátszik egy drámai vagy filmbeli alakot.

A történelmi tárgyú filmeket korhű kosztümben játsszák a színészek. Az új színdarabhoz új kosztümöket készítettek.


A divat világát nagy nevek uralják: Coco Chanel, Dior, Givenchy,… tanulmányokat írtak már róluk. Többnyire minden „nagy” ember ragaszkodott egy-egy divattervező személyéhez.

Coco Chanel eseménytelennek nem mondható életét többször megfilmesítették, így talán az ő neve a legismertebb a divattervezők közül a világon. Coco 1913 nyarán egy francia fürdőhely partján fedezte fel, hogy a nők a tengerparton is fűzős ruhában, felcicomázott kalapokban sétálnak.

Ennek hatására támadást indított a sportos megjelenés érdekében. Feltaláltam a pulóvert, és ezzel felszabadítottam a testet, elhagytam az övet… egy új alakot formáltam” – mondta.

Az 1920-as években ő lett a modern nő szimbóluma. Az 1930-as években – egy párizsi operaházi előadáson háborogva, hogy a közönség nőtagjai általa szörnyűnek tartott színű (piros, zöld és acélkék) ruhában divatoztak – megalkotta a „kis fekete ruhát” (petite robe noir), ami napjainkban is életképes.

1954-ben tervezte meg az egyszerű, de mégis elegáns Chanel-kosztümöt, ami szintén örök darabbá vált. Chanel ügyfélköre nem a köznép soraiból került ki. Jackie Kennedy is például az ő kosztümjét viselte a dallasi merénylet idején.

Bár az amerikai first lady főleg Oleg Cassinivel készíttette ruháit, nem is keveset, minden évben százat!

Hírességek híres divattervezők ruháiban A 20. század elején született Christian Dior 1947-ben írt divattörténelmet, amikor piacra dobta az azóta is „New Look”-ként (új külső) számon tartott kollekcióját. Ruháit a karcsú alakot követő szabás, a nőiesség hangsúlyos kiemelése jellemezte. Az ő ruháit viselte többek között Eva Perón, Evita és – hogy férfit is említsünk – az apai ágon magyar származású volt francia miniszterelnök, Nicolas Sarkozy is.

Audrey Hepburn Givenchy mellett tette le a voksát. Leghíresebb filmjeinek ruháit is ő tervezte. A hölgyek némelyike nem ismert pénzügyi határt az öltözködésben. Evita legértékesebbnek tartott ruháját például – amit több tucatnyi egykarátos briliáns díszített – félmillió dollárra becsülték. A divattörténelem néhány híresség menyasszonyi ruháját is feljegyezte. Wallis Simpson 1937-ben az esküvőjén hosszú krepp, hidegfényű ruhát viselt.

A 20. század egyik legromantikusabb kapcsolatának férfi tagja Edward, walesi herceg, trónörökös volt. Apja halála után egy évig sem uralkodott a brit birodalmon, mivel a hölgy, akit feleségül kívánt venni, elvált volt. Edward király családjának hagyományai ezzel ellenkeztek, ezért lemondott trónjáról, s gyakorlatilag fényűző száműzetésben élte életét választott asszonyával.

(Ezt a cikket a Erdélyi Naplóról másolták: https://erdelyinaplo.ro/eletmod/ruha-teszi-az-embert-2)